2022. évi változások
Személyi jövedelemadó, Szakképzési hozzájárulás, Szocho, Ekho, Juttatások, Társasági adó...
Tovább 2022.05.042022. évi változások
1. Személyi jövedelemadó
2022 évre érvényes minimálbér összege: 200.000 Ft
2022 évre érvényes garantált bérminimum összege: 260.000 Ft
Egyéni vállalkozók átalányadózása
Az egyéni vállalkozóknak 2022-ben megéri átalányadózást választani, hiszen a bevételi értékhatár az eddigi általános 15 millió forintról a mindenkori éves minimálbér tízszereséig emelkedik és az egyes tevékenységekre alkalmazható költséghányadok is kedvezőbbek lesznek.
2022-től az átalányadózást választó egyéni vállalkozó jövedelme adómentes az éves minimálbér felét meg nem haladó részig.
25 év alatti fiatalok kedvezménye
2022-ben a 25. életévüket be nem töltött fiatalok munkabérét, más nem önálló tevékenységből és egyes önálló tevékenységből származó, összevont adóalapba tartozó jövedelmét csökkenti a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetnek megfelelő összeg (2021. júliusi adat: 433 700 Ft), tehát ez a korosztály az átlagkereset mértékéig nem fizet személyi jövedelemadót.
Az adóalap-kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
Adómentes kerékpárhasználat
2022-től adómentes a kifizető által magánszemélyeknek biztosított kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár magáncélú használata.
Távmunkavégzés költségtérítése
Törvénybe kerül a veszélyhelyzet idején a távmunka végzéssel kapcsolatban bevezetett igazolás nélkül elszámolható költségtérítés, amely legfeljebb a havi minimálbér 10%-ának megfelelő összegig adómentes, a távmunka végzésben töltött napok arányában.
Háztartási méretű kiserőművel termelt villamos energia hálózatba történő visszatáplálásából származó bevétel adómentessége
Már 2021. június 10-től adómentes a magánszemély – villamos energiáról szóló törvény szerinti aktív felhasználóként, vagy energiaközösség tagjaként – villamos energia értékesítésből származó bevétele évi 12000 kWh energia mennyiségig.
Új szabályok a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmekre
A kedvező adózási szabályok már 2021. évre is alkalmazhatók, amely szerint a kriptoeszközök kereskedelméből, bányászatából származó adóévi nyereség után csak 15%-os személyi jövedelamadót kell fizetni.
2. Szakképzési hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó, ekho
2022. január elsejétől megszűnik a szakképzési hozzájárulás
Már a jövő év elejétől megszűnik a munkáltatókat terhelő, a bérjövedelmek után fizetendő 1,5%-os szakképzési hozzájárulást.
Szakirányú oktatás és duális képzés adókedvezménye
A szakképzési hozzájárulás kivezetésével a tanulókkal, hallgatókkal szakképzési munkaszerződést, illetve hallgatói munkaszerződést kötő munkáltatók számára a jogszabály a jövőben a szociális hozzájárulási adóból biztosítja a korábban a szakképzési hozzájárulási kötelezettségből érvényesíthető kedvezményeket. A fizetendő szociális hozzájárulási adót meghaladó, illetve a szociális hozzájárulási adó fizetésére törvény alapján nem köteles adóalanyok az adókedvezményt visszaigénylés keretében érvényesíthetik.
2022. január elsejétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 13%-ra csökken a jelenlegi 15,5%-ról
A munkát terhelő közterhek csökkentése keretében, a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összhangban már 2022. január 1-jétől 13%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke.
A szociális hozzájárulási adó csökkentésével összefüggésben az összevont adóalap megállapításánál alkalmazott szabályok is változnak, ha a magánszemély saját maga köteles a szociális hozzájárulási adó megfizetésére és azt költségként nem tudja elszámolni vagy nem térítik meg számára. Ezekben az esetekben a jövedelem 87%-a helyett 2022-ben a jövedelem 89%-át kell adóalapként figyelembe venni.
A szociális hozzájárulási adó csökkentésével egyidejűleg a kifizetőt terhelő egyszerűsített köztehereviselési hozzájárulás (ekho) is 13%-ra csökken 2022. január 1-jétől.
Tanulók és nyugdíjasok keresőtevékenysége
2021. június 10-től mentes a szociális hozzájárulási adó alól a szakképzési munkaszerződés ill. tanulószerződés alapján kifizetett díj és a nyugdíjasok önálló ill. nem önálló tevékenységből származó jövedelme. A saját jogú nyugdíjas személy csak az egyéb jövedelmei és a külön adózó (pl. tőkejövedelmek) után köteles szociális hozzájárulási adót fizetni, kereső tevékenységből származó jövedelme így mentes mind a társadalombiztosítási járulék, mind a szociális hozzájárulási adó alól.
3. Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások
2022. január 1-jétől a SZÉP kártya éves rekreációs kerete 450 ezer forint lesz valamennyi munkáltatónál, költségvetési szervnél egységesen, ha a 2020-2021. években bevezetett kedvezmények (800 ezer ill. 400 ezer Ft-os megemelt keret, szocho mentesség) megszűnnek.
2022-ben a kifizetői terhek450 ezer Ft keretig mint béren kívüli juttatás: 15% SZJA + 13% szocho = 28%.
A 450 ezer Ft keret feletti összeg egyes meghatározott juttatásként adóköteles, amely kifizetői adóterhe 2022-ben: 1,18x (15% SZJA + 13% szocho)=33,04%. Az egyes meghatározott juttatások (ideértve az üzleti ajándékot és reprezentációt) várhatóan ugyanígy adóznak 2022-ben.
A SZÉP kártya zsebek (alszámlák) 2022.12.31-ig átjárhatók egy nemrégiben kihirdetett jogszabálymódosítás szerint.
4. Társasági adó
Szűkül azon adóalanyok köre, melyek a csoportos társasági adóalanyiságot választhatják: 2022-től már nem lehet a csoportos társasági adó alanya a nonprofit gazdasági társaság, a szociális szövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és az iskolaszövetkezet.
Az adózás előtti eredményt csökkentő jogcímek közé 2022-től bekerül a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak adott eszköz, juttatás könyv szerinti értékének 20 %-a, mely alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés esetén 40%. Ha a jutattás közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem, illetve annak fenntartója részére történik felsőoktatási támogatási megállapodás keretében, az adózás előtti eredményt csökkenti a juttatás 300%-a (egyéb felsőoktatási intézmény esetében ez 50%).
A kedvezmény érvényesítéséhez továbbra is szükség lesz a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány igazolására. Az adózás előtti eredmény csökkentő jogcímen felül a juttatott eszköz könyv szerinti értéke és az elszámolt áfa vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül.
Kapcsolódva a személyi jövedelemadóban érvényesíthető kedvezményhez, vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül a munkaviszonyban álló magánszemélynek, vagy hozzátartozójának biztosított maximum 300W teljesítményű elektromos vagy emberi erővel hajtott hagyományos kerékpár.
5. Kisvállalati adó
A KIVA mértéke 2022-től 10%-ra csökken.
6. Egészségbiztosítási járulék
Havi fizetendő összeg 8.400 Ft/hó, azaz napi 280 Ft. Akinek nincs bejelentett jogviszonya annak kell fizetnie, és a NEAK írja elő a havi összegeket a folyószámlára.
7. Általános forgalmi adó
2022-től már lehetőség lesz az adó elévülését követően is, az ok bekövetkezését követő 1 éven belül arra, hogy az adóalany az adóhatóságtól kérelmezze az eladó részére tévesen megfizetett általános forgalmi adó visszafizetését. (Az eddigiekben csak az elévülést megelőző 6 hónapon belül volt lehetőség a kérelem beadására.)
A behajthatatlan követelések áfáját az elévülést követően, az ok bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet kérvényezni. További egyszerűsítő rendelkezés, hogy a behajthatatlan követelések áfájának visszatérítéséhez számos korábbi feltételt már nem kell vizsgálni.
Az Egyesült Királyságban letelepedett áfa alanyoknak új megállapodás értelmében viszonosság keretében lesz lehetőségük a magyarországi áfa visszatéríttetésére, mely tisztázza a Brexitet követő magyar-brit áfa-visszatérítési eljárások körül kialakult bizonytalanságot. Tekintettel arra, hogy Észak-Írországra továbbra is az Európai Unió joga alkalmazandó, az ottani adóalanyok uniós szabályok alapján kérelmezhetik a korábban megfizetett magyar áfa visszatérítését. A visszaigénylésre a Brexitet követően 2021 januárjától lehetőség van.
Az áfa-bevallási tervezettel kapcsolatos előírásokat átmenetileg hatályon kívüli helyezték, így a közeljövőben várhatóan nem fogja az adóhatóság elkészíteni a vállalkozások áfa bevallását.
8. Helyi adók
A jogalkotó mentesíti az egészségügyi közszolgálat teljesítése során eltöltött vendégéjszaka kapcsán felmerülő idegenforgalmi adó megfizetését.
Az Országgyűlés meghosszabbította a KKV-k helyi iparűzési adójára 2021-ben érvényes maximális 1%-os mértéket 2022. évre, ha árbevételük vagy mérlegfőösszegük nem haladja meg a 4 milliárd forintot és ha ez nem ütközik az uniós állami támogatási szabályokkal.
A felére csökkentett adómértéket már a 2022. évben esedékes előlegek fizetésénél is érvényesíteni lehet.
Ha egy KKV-nek minősülő vállalkozás 2021. évben nem tett nyilatkozatot az adott székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatósághoz (például azt elmulasztotta vagy időközben létesített telephelyet), lehetősége lesz a nyilatkozatot 2022. február 25-ig a NAV-hoz benyújtani és abban rögzíteni, hogy KKV-nek minősült a 2021. évben vagy a rendelkezésre álló gazdasági adatok és gazdálkodási körülmények alapján 2022. évben várhatóan KKV-nek fog minősülni.
Jövőre is érvényes az a vállalkozásokat, a családokat és a lakosság védelmét szolgáló szabály, amely szerint nem alkalmazható az a helyi adórendelet vagy települési adórendelet, amely adómérték emelést vagy adókedvezmény korlátozást tartalmaz a 2020. december 20-án fennálló szabályokhoz képest, és 2022-ben sem lesz lehetőség új, eddig nem lévő helyi adó vagy települési adó bevezetésére.
9. Ágazati különadók
2022-től megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők, a tőzsde, az árutőzsdei szolgáltatók pénzügyi szervezetek különadó kötelezettsége.
Az energiaellátók jövedelemadójában nem kell megnövelni az adóalapot a vagyonkezelő alapítványoknak kifizetett juttatásokkal. A negatív jövedelemadó-alap elhatárolható és a keletkezést követően felhasználható a pozitív adóalap csökkentésére, első alkalmommal a 2020. adóévi negatív adóalap elhatárolására lesz lehetősége az energiaellátóknak.
10. Adózás rendje, adóeljárási szabályok
A székhelyszolgáltatók szigorúbb szabályok alapján végezhetik tevékenységüket. Székhelyszolgáltató igénybevételének bejelentése esetén az adóhatóság megvizsgálja, hogy a székhelyszolgáltató szerepel-e a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában. Ha a megjelölt személy nem szerepel a nyilvántartásában, az adóhatóság 15 napos határidő tűzésével az felhívja az adózót, hogy megfelelő székhelyet jelentsen be, ellenkező esetben az adószámot törlik.
Az adózás rendjéről szóló törvény pontosítja a késedelemi pótlék és az önellenőrzési pótlék számítás szabályait. A késedelmi és önellenőrzési pótlék napi mértékét három tizedesjegy pontossággal kell megállapítani.
A cégautóadót és a belföldi gépjárművek adóját társaságoknak és természetes személyeknek is kerekítés nélkül forintban kell megfizetniük.
11. Egyéb változások
A kormány döntése értelmében idén novembertől jövő év június 30-ig a rászorulók továbbra is igénybe vehetik a 2020 tavaszán bevezetett hiteltörlesztési moratóriumot.
A fiatalok Start-számlájára történő befizetések után adott állami támogatás 6 ezer forintról 12 ezer forintra nő, illetve 12 ezer forintról 24 ezer forintra emelkedik a nevelésbe vett gyermekeknek járó támogatás. A magasabb összegű támogatás a jelenlegi évi 60 ezer forint megtakarítás helyett már évi 120 ezer forint megtakarításra ösztönözheti a családokat.
2021. évi változások
Minimálbér (2021. február 1-jétől):
- Minimálbér: bruttó 167.400,- Ft
- Garantált minimálbér: bruttó 219.000,- Ft
Személyi jövedelemadó:
Az adókulcs egységesen 15%, amely nemcsak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre, de minden egyéb (pl. kamat, osztalék, ingatlan értékesítése) jogcímen megszerzett jövedelem ekintetében is alkalmazandó.
2020.01.01-jétől élethosszig mentesülnek a – munkával szerzett jövedelmek utáni – személyi jövedelemadó fizetés alól azok az anyák, akik minimum 4 gyerek után családi pótlékra voltak jogosultak (legalább 12 éven keresztül), függetlenül attól, hogy a gyerekek hány évesek.
TB:
2020. július 1-jével egységesen 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulék fizetendő. A 10%-os nyugdíjjárulék ugyanakkor továbbra is alkalmazható lesz bizonyos esetekben.
Szociális hozzájárulási adó (Szocho):
A szociális hozzájárulási adó mértéke 15,5%.
Az alábbi kifizetések után kell Szocho-t fizetni:
- béren kívüli juttatások
- béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások
- kamatkedvezményből származó jövedelem
- vállalkozásból kivont jövedelem
- értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem
- osztalék
- vállalkozói osztalékalap
- árfolyamnyereségből származó jövedelem
Osztalék adózása:
Az osztalék után fizetendő adó mértéke 15%, Szocho mértéke 15,5%.
A 15,5% szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetnie, amíg a Szocho alá eső jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének a 24-szeresét. A korlátba nem számítanak bele a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelmek.
Nem kell a kifizetőnek levonni az adót, ha nyilatkozik arról, hogy a jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt.
Ha a nyilatkozó magánszemély jövedelme mégsem éri el az adófizetési felső határt, akkor az őt terhelő adót 6%-kal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában be kell vallania, és a bevallás benyújtására előírt határidőig meg kell fizetnie.
Ha a magánszemély az adót a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg, vagy a kifizető többet vont le a fizetendő adónál, a túlfizetést az adóévre benyújtott szja-bevallásában visszaigényelheti.
Szocho-kedvezmények:
Változás, hogy a kedvezmények már nemcsak 100 ezer forintig, hanem a mindenkori minimálbér összegéig érvényesíthetők.
2021. évben igénybe vehető kedvezmények:
- szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
- a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény
- három vagy több gyermeket nevelő, a munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény
- megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény
- közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény
- kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény
- kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény
Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása:
Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2020-ban is már csak a 15% személyi jövedelemadót kell fizetni, természetbeni, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékokat nem.
2020. július 1-jétől nem csak az Mt. szerinti munkaviszonyban álló, hanem valamennyi dolgozó nyugdíjast megillet a járulékkedvezmény, függetlenül a foglalkoztatás formájától (pl. megbízás keretében végzett munka után).
Egészségügyi szolgáltatási járulék:
Mértéke 8.000,- Ft/hó, melyet minden nem biztosításban töltött idő után fizetnie kell a magánszemélynek. Melyet a NAV új bankszámlára kéri hogy teljesítsenek az érintettek: 10032000-06055826
Az adóhatóság 8 napon belül értesíti a magánszemélyt, ha biztosítási jogviszonyának vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megszűnése miatt egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettsége keletkezik. Ha ez meghaladja a háromhavi összeget, akkor a magánszemély TAJ- kártyája érvénytelenné válik és ezáltal a tb-támogatott egészségügyi szolgáltatásokat térítésmentesen nem veheti igénybe mindaddig, amíg a tartozást meg nem téríti.
Adókedvezmények SZJA
Családi kedvezmények
Az adóalapot csökkentő kedvezmény jövedelemkorlát nélkül vehető igénybe,
- egy gyermekre 66.670,- forint,
- két gyermekre 133.330,- forint
- három vagy több gyermekeseknél 220.000,- forint minden eltartott gyermek után.
Első házasok kedvezménye
Az adóalap-csökkentő kedvezmény 33.335,- Ft/hó. A házasságkötés napját követő hónap első napjától jár 24 hónapon keresztül.
Személyi kedvezmény
Átalakul a személyi kedvezmények köre, melynek értelmében a jelenleg a minimálbér 5%-áig igénybe vehető adókedvezmény jövőre az összevont adóalapot csökkentő kedvezményként vehető majd figyelembe a minimálbér harmadának a mértékéig. Az szja megtakarítás várhatóan 8.055,- Ft lesz havonta (a minimálbér esetleges növelése ezt is befolyásolhatja), azaz a kedvezmény összege nem változik, csak az érvényesítés módja.
Súlyosan fogyatékos személynek továbbra is azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény szempontjából a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. sz. Kormányrendeletben felsorolt betegségben szenved, valamint rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. Orvosi igazolás, illetve fogyatékossági támogatásról, rokkantsági járadékról szóló határozat alapján érvényesíthető a kedvezmény.
Az adókedvezmények érvényesítési sorrendje
- első a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
- személyi kedvezmény,
- az első házasok kedvezménye
- családi kedvezmény.
Szakképzési hozzájárulás:
Az idei évtől a szakképzési hozzájárulás alapja már megegyezik a szociális hozzájárulási adó (Szocho) alapjával.
1,5%-os szakképzési hozzájárulás is terheli az
- egyéb jövedelmet
- béren kívüli juttatásokat
- béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat
- kamatkedvezményből származó jövedelmet is, amennyiben a kifizetőt terheli a szociális hozzájárulási adó
- üzleti utazáson felmerült étkezést és más szolgáltatást
- telefon magánhasználatot
- üzleti partnerek részére nyújtott reprezentációt
- üzleti ajándékot
- a csekély értékű ajándékot
- önkéntes kölcsönös biztosító pénztári célzott szolgáltatásra befizetett összeget
A SZÉP kártyára utalt juttatások után 2021. július 1-jétől kell megfizetni az 1,5%-os szakképzési hozzájárulást.
Cafeteria:
SZÉP-kártya
2021. június 30-ig meghosszabbításra került a SZÉP-kártya juttatások szociális hozzájárulási adó mentessége.
2021. január 1. és 2021. június 30. közötti keretösszeg:
- szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint,
- vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint,
- szabadidő alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint összegig minősül béren kívüli juttatásnak.
2021. július 1-jétől az éves rekreációs keretösszeg minden munkáltató esetében 450 ezer forint lesz.
- szálláshely alszámlára legfeljebb évi 225 ezer forint,
- vendéglátás alszámlára legfeljebb évi 150 ezer forint,
- szabadidő alszámlára legfeljebb évi 75 ezer forint
A törvényben meghatározott keretösszegek az adóévre vonatkoznak. Ha a munkáltató az első félévben már annyi juttatást adott, hogy az kimeríti a következő juttatás időpontjában hatályos szabályok szerinti keretösszeget, akkor a keretösszeget meghaladó rész már csak egyes meghatározott juttatásként adható.
Egyes meghatározott juttatások
Az ilyen juttatások értékének 1,18-szorosa után a kifizetőnek a 15% személyi jövedelemadón felül 15,5% Szocho és 1,5% Szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége is keletkezik.
- SZÉP-kártya korláton felüli rész
- Ajándékutalvány évi 1alkalommal a minimálbér 10%-áig (max. 16.100,- Ft)
- Önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakba utalt célzott támogatás
- A kifizető által hivatali üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás alapján juttatott adóköteles bevétel
- Cégtelefon használatának 20%-a után
- Olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, melyre egyidejűleg több magánszemély jogosult és a kifizető nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet. Továbbá több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben viselt költség, ha a juttatás körülményeiből megállapítható, hogy az döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul (ide tartozik a saját munkavállalók kávé-, tea-, üdítőfogyasztása) (SZJA 70.§ 3. bek. b.) pont)
Adómentes juttatások
- Védőszemüveg juttatás
- Óvoda, bölcsőde költsége
- Sportrendezvényre és kulturális szolgáltatásra szóló belépő a minimálbér összegéig
- Munkába járás saját gépjárművel max. 15,- Ft/km
2020. évi változások
KATA, KIVA, TAO, EVA, SZJA, SZOC.HÓ, Járulékok összevonása...
Tovább 2019.12.282020. évi változások
KATA:
Változatlan feltételekkel alkalmazható.
KIVA:
2020.01.01-től az adó 13%-ról 12%-ra csökken. Számítása változatlan.
TAO:
Megszűnik a TAO feltöltési kötelezettség, amelyet minden év december 20-i határidővel kellett teljesíteni az érintett cégeknek, viszont az iparűzési adó feltöltés ugyanúgy megmaradt.
EVA:
Az EVA kivezetésre kerül. 2019. decemberben már nem lehet bejelentkezni az adózói körbe. Sőt, aki ebben az adózói körben van, vissza kell lépnie TAO, KATA vagy KIVA hatálya alá (saját döntés hogy melyiket választja). Az áfa választást jelenteni kell 2020.01.15-ig. (alanyi mentes, vagy áfás)
SZJA:
4 gyereket (és többet) szülő édesanyának 2020.01.01-től szja mentes lesz minden megkeresett jövedelme egész élete végéig.
SZOC.HÓ:
2020.01.01-tő az adó mértéke 19,5%-ról 17,5%-ra csökken.
Járulékok összevonása:
2020.01.01-től megszűnik az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás, helyettük egyben lesz 18,5% járulék, amely így ugyanannyi, mint korábban volt, csak nem kell többfelé utalni.
Egészségbiztosítási díj:
Napi 257 Ft lesz, amely havi szinten 7.710 Ft összegben fizetendő.
Magánszemélyeknek nem kell jelenteni 1011-es bevalláson, hogy saját maguk fizetik a havi egészségbiztosítási díjat, hanem a NAV fog náluk jelentkezni, hogy mikortól meddig kell fizetni ezt a díjat. Így elkerülhető, hogy a TAJ száma valakinek „pirosba” megy át. Ahogy munkaviszonyt létesít a NAV étesíteni fogja, hogy már nem kell fizetnie.
ÁFA:
A lakóingatlanok áfa-ja 5%-ról 27%-ra vissza lesz emelve 2020.01.01-től, csak a folyamatban lévő építkezések áfa-ja változatlan.
A kereskedelmi szálláshely szolgáltatások áfa tartalma 18%-ról 5%-ra csökken 2020.01.01-tól, viszont az 5%-os szálláshely szolgáltatás után is kell 4%-os turisztikai hozzájárulást fizetni, még abban az esetben is ha valaki alanyi adómentes az áfában.
2020.01.01-től a behajthatatlan követelések áfa tartalma leírható (áfa tv. 259§ 3/A). Az eredeti áfa bevallás önellenőrzésével a bevalláshoz csatolt nyilatkozattal lehet rendezni.
Egyéni vállalkozók vállalkozói igazolványukat 2020.03.31-ig kötelesek leadni a területileg illetékes kormányhivatalba, mivel ezek az igazolványok visszavonásra kerülnek.
Legfontosabb változás:
Számla adatszolgáltatási kötelezettség érinti a gazdálkodó szervezeteket 2020.07.01-től, amennyiben a számla vevője gazdálkodó szervezet. Ha magánszemély, akkor majd csak 2021.01.01-től kell róla adatot szolgáltatni.
Vonatkozik ez azokra a gazdálkodó szervezetekre is, akik nem áfa körösek (AAM vagy TAM). A kiállított számlát 1 napon belül fel kell tölteni a NAV adatszolgáltató rendszerébe. Ezt a könyvelő utólag nem tudja megcsinálni, mert az büntetéssel jár, ezért ez a számlakibocsátó felelőssége. Tehát célszerű számlázó programot használni, mert az automatikusan a számla véglegesítése után ezt az adatszolgáltatást "elvégzi hátul". Nem célszerű tehát kézzel írni a számlákat, mert azt még külön fel kell rögzíteni a NAV rendszerbe.
A legfontosabb, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek, egyéni vállalkozók regisztráljanak a NAV adatszolgáltató rendszerében (hozzanak létre technikai felhasználót is) és az ott megkapott XML aláíró kulcsot a számlázó programjuk beállításaiba mentsék el. És így automatikus lesz az adatszolgáltatás. https://onlineszamla.nav.gov.hu
Számla kibocsátás határideje a teljesítést követő maximum 8 nap lesz.
A fent említett változások csak a figyelem felhívása miatt kerültek ki honlapunkra, a részletekért bátran keressenek bennünket.
2019. évi változások
EVA, KIVA, Társasági adó, KATA, SZJA, EKHO, Magánszemélyek különadója, ÁFA, Társadalombiztosítás (TBJ)
Tovább 2019.03.102019. évi változások
EVA:
Új belépésre utoljára 2018.12.20-ig volt lehetőség. A már bejelentkezett adóalanyiságok megmaradnak. Az adó mértéke változatlan, 37%.
KIVA:
Belépés: bevétel és mérlegfőösszeg max. 1 milliárd forint
Megszűnés: bevételi értékhatár 3 milliárd forint
Társasági adó:
Energiahatékonysági adókedvezmény
Adókedvezmény önellenőrzésre: számvitel helyett ART-ban
Látvány-csapatsportok: üzemeltetési költségek támogathatósága
Előadó-művészet: megszűnik az adókedvezmény
Filmalkotás: 25% helyett 30% a támogathatóság
Fejlesztési tartalék: 500 millióról 10 milliárdra nő az értékhatár
Start-up kedvemény: befektetéseket nem kell összevonni
K+F adóalap kedvezmények
Uniós harmonizáció (ATAD)
KATA:
Értékhatára 8 millió Ft-ról 12 millió Ft-ra nő.
Főállású havi 50 ezer, kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdijas) havi 25 ezer Ft-ot fizet. Nem főállású a 25. életévét be nem töltött tanulmányait szüneteltető kisadózó.
Egyéni vállalkozóknál nem számít bevételnek az értékesített tárgyi eszköz. (szja tv szerint adózik)
SZJA:
Minimálbér: 149.000 Ft
Garantált bérminimum: 195.000 Ft
2018 évi adóbevallás tervezetet a NAV mindenkinek elkészíti, amely 2019.03.15. után lesz megtekinthető az ügyfélkapu E-SZJA fülön. ÚJDONSÁG: magánszemélyeknek és egyéni vállalkozóknak is 2019.05.20-a a bevallás elkészítésének határideje.
2019.01.01-től nem minősül bevételnek az ingatlan bérbeadóknak az a jövedelem rész, amelyet átterhelnek a bérlőre. (jellemzően közüzemi díjak, de figyelni kell, nem minden esetre vonatkozik)
Családi adókedvezmény összege:
- egy eltartott esetén: havi 10 ezer Ft
- két eltartott esetén: havi 20 ezer Ft eltartottanként
- három illetve több eltartott esetén: havi 33 ezer Ft eltartottanként
Első házasok kedvezménye: 24 hónapig havi 5 ezer Ft
Súlyos fogyatékosság kedvezménye: havi 7.450 Ft
Béren kívüli és egyes juttatások: Az adó alapja a juttatott jövedelem 1,18-szorosa, amely után a kifizető 15% szja és 19,5% szociális hozzájárulási adót köteles fizetni.
Béren kívüli juttatások 2019-ben
SZÉP kártya:
- szálláshely szolgáltatás max. 225 ezer Ft
- vendéglátás max 150 ezer Ft
- szabadidő max 75 ezer Ft
Szakszervezet esetén üdülési szolgáltatás nyújtható a tagnak max a minimálbér összegéig.
Egyes meghatározott juttatások: Fontos tudnivaló, hogy 2019.01.01-től azok a juttatások, amelyek 2018.12.31-ig béren kívüli juttatások voltak összevont adóalapba tartozó jövedelemként válnak adókötelessé. Ez azt jelenti, hogy nem csak a munkáltatónak van adófizetési kötelezettsége, hanem a munkavállalót is adó terheli, amely 33,5% (18,5% járulék és 15% szja) pont úgy mint a bérnél. Így ezek a juttatások táppénznek is alapjai lesznek.
Megszűnő adómentes juttatások:
- diákhitel törlesztésre
- mobilitási célú lakhatásra
- vissza nem térítendő lakáscélú támogatás
Egyéb juttatások:
Sporttal, kultúrával kapcsolatos juttatások max. a minimálbér összegéig adható, de a kultúra nem lehet utalvány hanem jegyet vagy bérletet kell adni. FONTOS: hogy nem visszaváltható. Sport esetén lehet külföldi sportesemény is, de magyar egyéni vagy csapat érdekeltnek kell lennie. Saját sportesemény nevezési díja nem számolható el.
Egyéni vállalkozók:
Tárgyi eszköz értékhatár 100 ezer Ft-ról 200 ezer Ft-ra nő.
Igazolás nélkül elszámolhatnak 3 ezer Ft ill 60 euro abban az esetben, ha saját célra végeznek áruszállítást.
EKHO:
2019.01.01-től nem alapja az egészségbiztosítási ellátásoknak az EKHO szabályai szerint adózott bevétel.
Magánszemélyek különadója:
2018.01.01-re visszamenőleges hatállyal megszűnt a magánszemélyeket terhelő különadó.
ÁFA:
Alanyi adómentesség határa 2019.01.01-től 12 millió Ft-ra nő.
Utalványokkal kapcsolatos változások: Egycélú és többcélú utalvány.
Összes tejtermék áfája 5%. Kivétel az anyatej, az 0%.
Lakóingatlan 5%, majd 2020-tól 27%.
Fordított adózási ügylet esetén nem alkalmazható az ÁFA tv. 77§ (4) bek. 2019.01.01-től
Munkaerőkölcsönzés esetében 2021.01.01-től csak az építési tevékenységhez kapcsolódóan esik a fordított adózás alá.
Elektronikus adatszolgáltatás:
A kibocsátott számlák esetében a 100 ezer Ft-ot meghaladó áfa tartalmú számlákról adatszolgáltatást kell tenni a kibocsátónak a NAV felé. Ez megoldható, ha valakinek online számlázó rendszere van (valós idejű adatszolgáltatás), vagy ha kézzel kiállított számlát használ, akkor a NAV online számla felületen kézi rögzítéssel kell az adatszolgáltatásnak eleget tenni. Ha az áthárított áfa összege eléri a 100 ezer Ft-ot de nem haladja meg az 500 ezer Ft-ot akkor 5 naptári napon belül kell adatot szolgáltatni, ha meghaladja az 500 ezer Ft-ot akkor 1 naptári napon belül.
A 100 ezer Ft áfa tartalmat meghaladó befogadott számlákról az ÁFA bevallásban kell tételes adatszolgáltatást tenni.
Társadalombiztosítás (TBJ)
Nem biztosított a saját jogú nyugdíjas és a 40 éves szolgálati idővel nyugdíjas, aki munkaviszonyban áll. Csak 15% szja vonható tőle. Ebből következik, hogy a nyugdíjas nem jogosult táppénzre és baleseti ellátásra és nem lesz 365 nap ledolgozott idő után a bér alapján 0,5%-os nyugdíjemelése.
Egészségügyi szolgáltatási járulék: napi 250 Ft, havi 7.500 Ft.
A régi 1011-es bejelentő helyett a magánszemély eleget tehet a bejelentési kötelezettségének az ONYA felületen.(egyszerű app: https://onya.nav.gov.hu )
Továbbra is „piros lámpa” TAJ értesítők érkeznek az egészségügyi szolgáltatókhoz a betegek jogviszonyával kapcsolatosan.
A megállapodás alapján fizetendő nyugdijjárulék mértéke 24% a magánszemély által megjelölt jövedelemre, de minimum a minimálbér alapján.
Szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5%
Egyéni vállalkozók esetében az adó alapja a minimálbér 112,5 százaléka. Az EHO kivezetésre került, helyette mindenhol szociális hozzájárulást kell fizetni.
EVA-s egyéni vállalkozó esetén ha többes jogviszonyban áll, akkor az EVA alapjának 4 %-a a járulék alapja.
Megszűnő szociális hozzájárulási kedvezmények:
- 25 év alatti és 55 év feletti munkavállaló utáni kedvezmény
- Karrier Híd program megvalósítását célzó kedvezmény
- szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások kedvezménye
- rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmények
Új kedvezmények:
- közfoglalkoztatott utáni kedvezmény
- 9. FEOR és a 6,71 FEOR utáni kedvezmény
- munkaerőpiacra lépők kedvezménye (igazolást a 1041-en lehet kérni)
- megváltozott munkaképességűek kedvezménye
- kutatók kedvezménye (K+F)
- védett korban elbocsátott köztisztviselők kedvezménye
Áthúzódó kedvezmények: amelyeket 2018 decemberében már igénybe vettünk és a jogosultság 3 illetve 5 évig terjed
- 3 gyermeket nevelők visszatérése a munkaerő piacra
- 1 vagy 2 eltartott után GYED, GYES mellett foglalkoztatott kismama utáni kedvezmény
2016. évi SZJA és egyéb adók
A személyi jövedelemadóról szóló törvény úgy módosul, hogy a korábbi 16-ról 15 százalékra csökken az szja-kulcs.
2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan a duplájára, a mostani gyermekenkénti havi 10 ezerről havi 20 ezer forintra nő a két eltartott után érvényesíthető családi adókedvezmény mértéke.
Tovább 2016.05.102016. évi SZJA és egyéb adók
A személyi jövedelemadóról szóló törvény úgy módosul, hogy a korábbi 16-ról 15 százalékra csökken az szja-kulcs.
2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan a duplájára, a mostani gyermekenkénti havi 10 ezerről havi 20 ezer forintra nő a két eltartott után érvényesíthető családi adókedvezmény mértéke.
Fontos változás, hogy a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolja a törvény.
A magyar kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) között 2015 február 9-én aláírt megállapodásnak megfelelően a bankadó felső kulcsa a hitelintézetek esetén az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalékra csökken. A hitelintézetek az adóalapot nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi mérlegfőösszeg alapján állapítják meg, és a fizetendő különadó összege nem haladhatja meg a 2015. adóév vonatkozásában fizetett (fizetendő) bankadó összegét a 2016-2018-as időszakra. Az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék lesz a bankadó.
Azokra a bankokra, amelyek növelik hitelezési aktivitásukat, további kedvezmények vonatkoznak majd a törvény szerint: azok a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, amelyeknél a vállalkozói kölcsönök állománya 2009-hez képest nőtt, egy, a törvényben rögzített képlet alapján csökkenthetik a fizetendő különadó összegét, de ez a mérséklés nem haladhatja meg az adóévre fizetendő különadó 30 százalékát.
A frissen elfogadott törvény szerint a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása állandó közteherré alakul át.
Az önkormányzatok adóelőnyt biztosíthatnak egészségügyi szolgáltatóknak: a települési önkormányzat rendeletében biztosítható adókedvezmény, adómentesség kiterjed - az önkormányzat kötelező feladatát képező egészségügyi alapellátás körébe tartozó egészségügyi szolgáltatást nyújtó háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok mellett - a védőnői szolgáltatást nyújtókra is. Az adóelőny nyújtásának feltételeként állított adóalap-maximum 20 millió forint lesz, és további követelmény, hogy az adózó adóévi nettó árbevételének legalább 80 százaléka háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységből származzon.
Valorizálja a törvény az első házasok kedvezménye címén a házastársak által együttesen érvényesíthető, az adóalapból levonható kedvezmény mértékét, így az adóban kifejezett kedvezmény továbbra is 5000 forint jogosultsági hónaponként.
A jogszabály a kamatjövedelmeket terhelő adó változásával összefüggésben fogalmaz meg átmeneti rendelkezést, amely szerint a 2016. január 1-jétől hatályos 15 százalékos mérték a 2016. január 1-jét követően megszolgált kamatjövedelmekre alkalmazható.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosításával olyan kedvezményt vezetnek be, amely szerint a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót nem a tárgyévben, hanem a következő két adóév során kell megfizetni. A jogszabály rögzíti, hogy növekedési adóhitel összegére jutó adó számításakor az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adó összegét nem kell figyelembe venni. Nem alkalmazhatja a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket az adózó a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt, vagy - ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül - utolsó adóévében. A törvény szerint a növekedési adóhitelt igénybe vevő adózó csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást és létszámnövelést valósít meg. Ennek részletes feltételeit és a kedvezmény mértékét is tartalmazza a törvény.
A törvény tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulék inflációt követő mértékben történő emelését: havi összege így 6930 forintról 7050 forintra emelkedik 2016. január 1-jétől.
A családi kedvezmény és az adóazonosító jel használatának szabályai
A 2015. szeptember 8-tól hatályos Szja törvénymódosítás alapján a családi kedvezmény érvényesítése során a kedvezményezett eltartottak és az eltartottak adóazonosító jelének feltüntetése a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében csak 2017. január 1-jétől válik kötelezővé. Ezt megelőzően adóazonosító jel hiányában továbbra is elegendő a természetes személyazonosító adatok és a lakcím megadása.
Tovább 2015.09.01A családi kedvezmény és az adóazonosító jel használatának szabályai
A 2015. szeptember 8-tól hatályos Szja törvénymódosítás alapján a családi kedvezmény érvényesítése során a kedvezményezett eltartottak és az eltartottak adóazonosító jelének feltüntetése a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében csak 2017. január 1-jétől válik kötelezővé. Ezt megelőzően adóazonosító jel hiányában továbbra is elegendő a természetes személyazonosító adatok és a lakcím megadása.
Mint ismeretes, az Szja törvény 2015. január 1-jétől hatályos 48. § (3) bekezdés b) pontja és a 84/ZS. § (5) bekezdésben foglalt átmeneti szabály értelmében a 2015. évről szóló bevallásban, munkáltatói elszámolásban, valamint a családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg nyilatkozatban 2016. január 1-jétől az adóazonosító jelet kötelezően fel kellett volna tüntetni. A szabály magánszemélyek széles körének kötelezettségévé tette volna, hogy az adóazonosító jellel még nem rendelkező kedvezményezett eltartottnak és eltartottnak minősülő hozzátartozók számára nyomtatvány kitöltésével, és akár személyes, akár postai vagy elektronikus ügyintézéssel az azonosítót megigényeljék.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt 2015. szeptember 8-i hatállyal módosító 2015. évi CXLI. törvény rendelkezései alapján a családi kedvezmény érvényesítése során a kedvezményezett eltartottak és az eltartottak adóazonosító jelének feltüntetése a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében 2017. január 1-jétől válik kötelezővé. A módosítás alapján tehát a családi kedvezmény érvényesítéséhez csak a 2016. adóévről 2017-ben elkészítendő adóbevallásban, valamint a 2017. évben adott adóelőleg nyilatkozatokban kell kötelezetően feltüntetnia kedvezményezett eltartott, és az eltartott adóazonosító jelét. Ezt megelőzően adóazonosító jel hiányában továbbra is elegendő a természetes személyazonosító adatok és a lakcím megadása.
Az új jogszabály a magánszemélyek adóazonosító jel igénylésével kapcsolatos adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt is módosította, az állami adóhatóság feladatává téve az adóazonosító jel hivatalból történő megképzését. Ennek keretében a NAV 2016. július 1-ig állapítja meg azon magánszemélyek adóazonosítóját, akik 2006. január 1-jét megelőzően születtek, 2016. december 31-ig nem töltik be 25. életévüket és adóazonosító jellel sem rendelkeznek. Az adóazonosító jelről az állami adóhatóság annak megállapításától számított 45 napon belül küld értesítést, majd 2016. november 30-ig a hatósági igazolványt (adókártyát) is kiállítja és megküldi az érintettek részére
Már igényelhető a családi otthonteremtési kedvezmény
Július 1-jén lép életbe a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), amely azonban már most igényelhető a bankfiókokban. Erről az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára beszélt.
Tovább 2015.06.11Már igényelhető a családi otthonteremtési kedvezmény
Július 1-jén lép életbe a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), amely azonban már most igényelhető a bankfiókokban. Erről az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára beszélt.
A kormány úgy látja, hogy a lakáshelyzet komoly akadálya lehet a gyermekvállalásnak, ezért döntött úgy, hogy kibővíti a korábbi "szocpol" rendszert - hangsúlyozta Novák Katalin.
Korábban csak kettő vagy annál több gyereket nevelő családok vehették igénybe a támogatást kizárólag új ingatlan vásárlására, július 1-jétől azonban már használt ingatlant vásárlására is felhasználható az összeg, amelyet gyermektelen párok is kérhetnek, amennyiben négy éven belül egy vagy nyolc éven belül két gyermeket vállalnak - emelte ki a változások közül az államtitkár.
Hozzátette: az igénybe vehető összeg 500 ezertől 3 millió 250 ezer forintig terjed. Ez vissza nem térítendő támogatás, de vannak határok, hiszen nem luxuslakások vásárlására adják ezt az összeget - mondta.
Így adózunk jövőre
Elfogadta az Országgyűlés a jövő évi adótörvény csomagot, amely alapján 2016-ban 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa, és 5 százalékra a sertés tőkehúsok áfája, ezenkívül mérséklődik a bankadó, valamint változik a közműadó. A törvény bevezeti a növekedési adóhitel-kedvezményt, amelynek lényege, hogy bizonyos feltételeknek megfelelő vállalkozások elhalaszthatják az adó megfizetését, és azt két év alatt nyolc részletben teljesíthetik.
Tovább 2015.05.10Így adózunk jövőre
Elfogadta az Országgyűlés a jövő évi adótörvény csomagot, amely alapján 2016-ban 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa, és 5 százalékra a sertés tőkehúsok áfája, ezenkívül mérséklődik a bankadó, valamint változik a közműadó. A törvény bevezeti a növekedési adóhitel-kedvezményt, amelynek lényege, hogy bizonyos feltételeknek megfelelő vállalkozások elhalaszthatják az adó megfizetését, és azt két év alatt nyolc részletben teljesíthetik.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény úgy módosul, hogy a jelenlegi 16-ról 15 százalékra csökken az szja-kulcs.
2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan a duplájára, a mostani gyermekenkénti havi 10 ezerről havi 20 ezer forintra nő a két eltartott után érvényesíthető családi adókedvezmény mértéke.
Fontos változás, hogy a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolja a törvény.
A magyar kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) között idén február 9-én aláírt megállapodásnak megfelelően a bankadó felső kulcsa a hitelintézetek esetén az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalékra csökken. A hitelintézetek az adóalapot nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi mérlegfőösszeg alapján állapítják meg, és a fizetendő különadó összege nem haladhatja meg a 2015. adóév vonatkozásában fizetett (fizetendő) bankadó összegét a 2016-2018-as időszakra. Az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék lesz a bankadó.
Azokra a bankokra, amelyek növelik hitelezési aktivitásukat, további kedvezmények vonatkoznak majd a törvény szerint: azok a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, amelyeknél a vállalkozói kölcsönök állománya 2009-hez képest nőtt, egy, a törvényben rögzített képlet alapján csökkenthetik a fizetendő különadó összegét, de ez a mérséklés nem haladhatja meg az adóévre fizetendő különadó 30 százalékát.
A frissen elfogadott törvény szerint a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása állandó közteherré alakul át.
Az önkormányzatok adóelőnyt biztosíthatnak egészségügyi szolgáltatóknak: a települési önkormányzat rendeletében biztosítható adókedvezmény, adómentesség kiterjed - az önkormányzat kötelező feladatát képező egészségügyi alapellátás körébe tartozó egészségügyi szolgáltatást nyújtó háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok mellett - a védőnői szolgáltatást nyújtókra is. Az adóelőny nyújtásának feltételeként állított adóalap-maximum 20 millió forint lesz, és további követelmény, hogy az adózó adóévi nettó árbevételének legalább 80 százaléka háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységből származzon.
A törvény tartalmazza azt is, hogy az új nyomvonalon létesített közművezeték és a nagy (100 megabit másodpercenkénti) sebességű, szélessávú internet-szolgáltatás nyújtására alkalmas vezetékek után csak az üzembe helyezést követő hatodik év első napjától kell közműadót fizetni, vagyis az ilyen vezeték után a létesítéstől számított 5 évig nem kell adózni, függetlenül a létesítés helyszínétől és a vezeték típusától.
Valorizálja a törvény az első házasok kedvezménye címén a házastársak által együttesen érvényesíthető, az adóalapból levonható kedvezmény mértékét, így az adóban kifejezett kedvezmény továbbra is 5000 forint jogosultsági hónaponként.
A jogszabály a kamatjövedelmeket terhelő adó változásával összefüggésben fogalmaz meg átmeneti rendelkezést, amely szerint a 2016. január 1-jétől hatályos 15 százalékos mérték a 2016. január 1-jét követően megszolgált kamatjövedelmekre alkalmazható.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosításával olyan kedvezményt vezetnek be, amely szerint a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót nem a tárgyévben, hanem a következő két adóév során kell megfizetni. A jogszabály rögzíti, hogy növekedési adóhitel összegére jutó adó számításakor az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adó összegét nem kell figyelembe venni. Nem alkalmazhatja a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket az adózó a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt, vagy - ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül - utolsó adóévében. A törvény szerint a növekedési adóhitelt igénybe vevő adózó csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást és létszámnövelést valósít meg. Ennek részletes feltételeit és a kedvezmény mértékét is tartalmazza a törvény.
A törvény tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulék inflációt követő mértékben történő emelését: havi összege így 6930 forintról 7050 forintra emelkedik 2016. január 1-jétől.
A törvény az állami nyugdíjrendszerbe 2014 után történő visszalépésekre is biztosítja a személyijövedelemadó-kedvezményeket: olyan bevételéként nevesíti a visszalépő tagi kifizetés címén kapott összeget, amelyet nem kell figyelembe venni a jövedelem megállapításánál, ha pedig a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő magánnyugdíj-pénztári tag a visszalépő tagi kifizetés címén kapott összeget önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltatja, az összevont adóalapba tartozó jövedelmét terhelő adó terhére az átutalt összeg 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint adó visszatérítéséről rendelkezhet az egyéb rendelkezési jogosultságain túl.